Annyira jó volt, hogy végre beszél velem valaki! Alig aludtunk valamit, mert megbeszéltük, hogy miért nem értem oda, milyen volt a feladatom, stb.... De Rebeca semmit nem mondott, hogy vele mi volt. Mizu van Erickel, vagy mi lesz a következő feladat vagy bármit! Hiszen vagyunk annyira jó barátnők, hogy ez bizalmasan megbeszéljük! Ezért rá is kérdeztem.:
-És mi van veled? Vagy Erickel? És a beavatásommal mi van?-fakadtam ki.
Rebi a szája elé tette a kezét, ezzel jelezve, hogy nem szólhat semmit. Gondoltam...
-Akkor legalább annyit, hogy Eric hogy van!-kérleltem.
-Jól!-felelte lazán.
Ajj....
-Figyelj! Nem beszélhetek róla, érted?-mondta komolyan. Bólintottam és aztán lefeküdtünk aludni...
Másnap....
Félve nyitottam ki a szemem. Szerencsére nem a tó közepén ébredtem. Rebeca még aludt, úgyhogy halkan átöltöztem és lementem. Nagy meglepetésemre Eric állt az ajtómban.
-Szia!-köszöntem óvatosan. A srác nem felelt, csak biccentett a fejével.
-Te sem szólhatsz hozzám?-kérdeztem, mire Eric szomorúan megrázta a fejét.
-És nem büntetnek meg, hogy itt vagy?-a barátom elmosolyodott és megölelt. Annyira jó volt újra a karjai közt lenni, de sajnos ez a pillanat nem tartott sokáig...
-Mit keresel itt?-szólt valaki a hátunk mögül. Elengedtem Ericet és odanéztem. Tomi állt az ajtóban.
Eric odafordult és mosolyogva a végzősre nézett.
-Arról volt szó, hogy nem szólhatok Anihoz.... Arról nem, hogy megölelni is tilos!-vonta meg a vállát.
Tomi forrt a dühtől.
-Megölelni tilos!-kiabált rá Ericre.-Azonnal húzzál kifelé!-mutatott ki. Eric felém fordult és megállt mellettem.
-Meg ne merd csókolni!-szólt Tomi, mire Eric egy puszit nyomott az arcomra. Elmosolyodtam. Eric megfordult és elindult kifelé.
-Csókot mondtál, nem puszit!-mondta lazán Tominak és kiment.
-Semmilyen tesi érintkezés!-kiabált utána, majd bevágta az ajtót.
Láttam, hogy az idegességtől majd szétrobban a feje, de Eric nem tett semmi olyat, amit megtiltott neki! Muszáj volt elmosolyognom.
-Te csak ne mosolyogj!-mordult rám. Hoppá!
A nagy zajra Rebi is lejött. Kicsit kómásan és majd nem leesett a lépcsőről, de mázlija volt...
-Mi a mai feladatom?-tértem rá a lényegre.
-Menj az ebédlő mögé és ott várj!-felelt Tomi, majd kiment az ajtón...
---------------------------------------------------Eric------------------------------------------------------
Éppen becsuktam volna a faház ajtaját, mikor Tamás belökte az ajtót. Kis híján eltörte az ujjamat, de azok után, hogy jól megütött, ez már nem érdekelt. Nem igaz, hogy ide annyira agyament kölykök járnak, hogy mindent csak verekedéssel tudnak megoldani!
-Még is hogy képzelted?-kiabált rám.
-Nem szegtem meg semmilyen szabályt!-vontam meg a vállam.
-Rendben, akkor semmiféle testi érintkezés és nem láthatod Anikót! Érted?-nézett rám úgy, mintha hülye lennék.
-Hát persze!-mosolyogtam gúnyosan, de szerencsére nem tűnt fel neki. Mindent be fogok tartani....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése