Ma utazok haza... Remélem otthon ez nem téma... Remélem....
Éppen pakoltam,mikor Eric rontott be és kulcsra zárta az ajtót. Volt nála börönd meg minden útra kész volt.
-Hát te?-kérdeztem,miközben egy pólót hajtogattam.
-2 és fél óra múlva indul a gépünk,siess!-hadarta. Megdöbbenve néztem rá.
-Hogy mi?-néztem rá ijedten.
-Megyünk Magyarországra...-jött oda és csókolt meg. Mi van,ez most valami új köszönés????
-Te is?
-Ahham,gondoltam megírjuk a duettet és felénekljük...
-Ja,persze....-mosolyogtam. Hirtelen megszólalt a telóm. A kijelzőre néztem. Mia volt az.
-Szia!-vettem fel.
-Úristen,szia!!!!!!!-nevetett a telefonba.-Komolyan jártok Erickel?
-Ajj,ne kezdd már te is...
-Jól van na. Majd kimegyek érted a reptérre,okés?
-Ahham,van egy meglepim!
-Jujjj dejóóóóóó!!! Mi az? Az aláírás?????? Ugye az...
-Majd meglátod,de megyek csomagolni! Mert lekésem a gépet!
-Persze menj csak,akkor majd talizunk. Puszi!!!
-Puszi,szia....
Eric érdekesen nézett rám,mert nem értett egy kukkot se abból,amit mondtam,de amilyen hangsúllyal beszéltem vele,biztos meglepte.
-Nyugi,csak a barátnőm volt.-mondtam.
-Ja,akkor jó.-csukta le a bőröndöm.-Menjünk.
Úgy kb 20 perc múlva (miután kibírtuk a taxisofőr kérdezősködését) a bakui reptéren éppen szálltunk be a gépbe. Tök jó,hogy magángépünk van,mert így az utasok nem kérdezősködnek meg bámulnak... Annyira fáradt voltam és nem is bírtam a pilóta szövegelését és elaludtam.
Az álmom elég rossz volt,azt álmodtam,hogy lezuhantunk,mert eltérítették a gépet és ebben Molly a főszervező. Szóval,mikor kimásztam a roncsok alól és láttam,ahogy Eric haldoklik,inkább leszúrtam magam. Furcsa,nem tudom miért volt kés a kezemben,de mikor minden elsötétült,felriadtam.
Láttam,hogy Eric mellettem alszik,a pilóta pedig még mindig szövegel... Szóval kinéztem az ablakon. Ez a táj már ismerős volt... Az Alföld felett repültünk el,gondoltam felkeltem Ericet,hogy megnézze a nagy,üres pusztát,de aztán inkább hagytam... Viszont mikor leszálltunk a reptéren felkeltettem. Azt mondta,hogy menjek csak leviszi a cuccom. Én meg kiszálltam a gépből és legnagyobb döbbenetemre Dominik,az egyik osztálytársam,aki annyira utálok,hogy azt el sem tudjátok képzelni, ott állt a leszálló pályán egy csapat riporterrel együtt.
-Te meg mi a fenét keresel itt?-kérdeztem.
-Hát kijöttem érted,édesem...-mosolygott és megcsókolt. Gyorsan ellöktem magamtól. -Mégis mit képzelsz magadról?-és pofon vertem a srácot.
-Ajaj!-mondta. Ezt nem értettem. Megfordultam és láttam,hogy Eric áll a gép ajtajában és minket bámul.
-Ez mi volt?-kérdezte.
Ellöktem Dominikot jó messzire és odafutottam Erichez.
-Figyelj,ez nem az,aminek látszik!-magyaráztam.-Én utálom ezt a fiút,kérlek Eric értsd meg!
Eric szó nélkül megfordult és becsukta az ajtót. Szerencsére hallottam,amit mondd.
-Kérlek,vigyél Stockholmba...
A motor beindult és Eric gépe felszállt és Svédország felé vette az irányt....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése