35.fejezet

Fogalmam sincs,mit történt tegnap este,miután a rendőrök megtaláltak minket. Talán dél lehet... Kinyitottam a szemem és láttam,hogy egy ágyban fekszem. Felkeltem és körülnéztem. Egy kórházi szoba,ahol tegnap Anival voltunk. Te jó ég! Anikó! Hol lehet? Megpróbáltam felállni,de nem tudtam,mert annyira fájt a lábam. Megnéztem a combomat és láttam,hogy össze van varrva. Én mondjuk egész épen megúsztam,de Anit meglőtték,szóval nem tudom mi lehet vele. Megláttam egy kerekes széket a sarokban. Feltápászkodtam és odabicegtem,majd beleültem. Nem tudom hol lehetek,de megkérdezek valakit. Kinyitottam az ajtót és szerencsére majdnem szembe volt a recepció. Odagurultam és megkérdeztem a recepciós nőt.
-Elnézést! Szabó Anikó szobáját keresem!
-Nem lehet látogatni!-felelt a nő,miközben fel se nézett az magazinból.
Csodálkozva néztem rá.
-Miért nem?
A nő felült és rám nézett.
-Rokon,barát vagy rajongó?
-Közeli barát...
-Egy pillanata!-nézett meg közelebbről.
Te jó ég! Felismert!
-Maga egy beteg!-szólt.-Azonnal menjen vissza azonnal a szobájába!
-Kérem mondja meg,hol találom Szabó Anikót!-álltam fel.
-Nem engedhetem be!!!-kiabált rám.
Közben megjelent mellettem egy ismerős.
-Elnézést! Szabó Anikót keresem!-mondta.
-A folyósó végén balra...-mutatott az egyik folyósóra.
-Köszönöm!-felelt a férfi és elindult. De én megismertem ezt az embert... Már láttam valahol. Ez Ani mentora! Bevágódtam a kerekes székbe és utána gurultam.
-Várjon kérem!-állítottam meg.-Ugye megismer???
Péter egydarabig nézett és aztán láttam,hogy megismer.
-Persze,szervusz Eric! Hallottam mi történt,nagyon sajnálom...
-Csak vigyen el Anihoz...-könyörögtem.
Lehajtotta a fejét.
-Hát nem hallottad?-kérdezte elcsukló hangon.
Döbbenten néztem rá. Mi történt,amiről nem hallottam?
-Miről kellett volna?-érdeklődtem.
Péter szó nélkül a hátam mögé ment és el kezdett tolni. Megálltunk az ajtónál,amit a recepciós mondott. Óvatosan felálltam és lenyomtam a kilincset. Hallottam,ahogy a gépek csipognak és megláttam Anit,aki az ágyon mozdulatlanul feküdt. Odaálltam a gép mellé,ami a szívverését figyelte. Nagyon alacsony és csökken.
-Kiderült...-mondta Péter a hátam mögül.-Hogy olyan Molly valami nagyon rossz helyen találta el a lábát és találtak egy hatalmas vágást a mellkasán... Kómában van...
Könnycseppek peregtek le az arcomon. Sírva borultam a lányra. Nem hiszem el! Ha nem ismerem meg,akkor még... megérte volna a 15.születésnapját,ami 5 nap múlva lesz. És a kómából nem sokan ébrednek fel.
Szóval ennyi volt... Szervusz,te kis aranyos,drága magyar énekes lányka. Találkozunk a mennyországban...