6.fejezet

-Szia,gyere gyorsan,mert Eric kb. fél perc múlva itt lesz!-engedett be Lena.-Ott a szekrényem,bújj oda még nincs bepakolva!-mutatott egy üres szekrényre. Gyorsan beugrottam és még rám dobált pár cuccot,amikor kopogtak.
-Maradja csendben!-zárta rám az ajtót a lány.
Innentől márcsak a hangokból tudtam tájékozódni:
Lena kinyitotta az ajtót.
-Szia!-köszönt.
-Szia-mondta Eric barátságosan.
-Gyere csak be és ülj le!
Hallottam,hogy a szék lábát a földön húzza,gondolom leült. Lena pedig szintén.
-Na,mit szerettél volna?-kérdezte Eric.
-Csak mivel tavaly tök jól megvoltunk,gondoltam egy év,sok mindent történt. Mizu van veled?-kezdett bele Lena.
-Semmi különös,a karrierem sínen,jöttem megnyerni az ESC-t és indulok Európába...-magyarázta a srác.
-Németországba jössz,összefuthatnánk?
-Persze,minden országba megyek! - itt felcsillant a szemem - illetve csak Magyarországra nem!
-Hogy-hogy?
Eric hallgatott... Én addig kidühöngtem magam. Tuti,hogy miattam nem jön! Ez nem fair a többi magyar Saadeistával szemben! Ekkor Lena újra megszólalt:
-Hahó,Eric!!!
-Igen,itt vagyok!
-Kérdeztem valamit!
Eric egyideig most is hallgatott,de végül megszólalt.
-Na jó! De ezt nem mondhatod el senkinek! Érted?-mondta kissé komolyabban.
Lena megköszörülte a torkát,tudtam,hogy ez nekem szól.Szóval kuss!
-Persze,becsület szavam!-mondta.
-Oké,szóval... Mikor délelőtt megérkeztem,a folyosón talákoztam egy kislánnyal. Legalábbis azt hittem! Mert mikor a megbeszélésre mentünk,mi derült,hogy az ő dalát szavazták meg a legjobbnak! És mint mondtam,nyerni jöttem!!! Érted? Nem hagyom,hogy elvegyék tőlem idén is!
Volt egy olyan érzésem,hogy Lena rájött arra,hogy miért kértem ezt tőle.
-És a többiek dala nem érdekel,hiszen vannak tök jók is!
-Nem,a többi sokkal bénább,mind!!!-felelte Eric,már kicsi kiabálva.
-Az enyém is?-kérdezte Lena.
Ismét következett a hallgatás. De valami most nem stimmelt! Túl sokáig tartott a hallgatás... Csak a szék lábak csúszkáltak.
Nem! Na ne!!!! Az nem lehet!Óvatosan kinyitottam az ajtót,de csak épphogy és pont rájuk láttam. És de! De lehet! Eric és Lena éppen csókolózott!!!!!!!!!!  Mikor végre abbahagyták,Eric ránézett a lányra.
-Erről a beszélgetésről senkinek egy szót sem szólhatsz! Értetted?
-Persze-felelte Lena csalódottan.
-Rendben,akkor megyek,szia!-köszönt Eric és elindult kifelé.
Azt tudni kell rólam,hogy peches ember vagyok,szóval mielőtt bezárta volna az ajtót,pont meghallotta,ahogy kiesek a szekrényből...
A ruhák rám estek,szóval nem láttam,de éreztem,hogy közelebb jön hozzám és megáll előttem. A póló,ami addig a fejemen volt,2 másodperc múlva Eric kezében volt és engem nézett. Mindketten engem néztek,de kicsit máshogy. Lena aggódva figyelt,Eric pedig dühösen. Hirtelen hozzám vágta a pólót és elindult kifelé. Gyorsan kimásztam a ruhák alól és utána futottam....