29.fejezet

Már negyedeszerre nyomtam meg a szundi gombot a telómon. Aztán az 5.-nél felemeltem a fejem és az órára néztem. 10 perc múlva 7 óra... és elhatároztam,hogy hamar bemegyek a suliba,mert beszélnem kell Miával! Gyorsan kiugrottam az ágyból.
-Eric,sietnem kell,elkések!-kiabáltam,de senki sem válaszolt.-ERIC!!!!-kiabáltam miközben magamra kaptam pár ruhát.-Eric!!!!-benyitottam a szobájába,de üres volt. Úristen,hova ment? Itt van minden cucca,szal nem utazott el,huh... Sietnem kellett,úgyhogy még gyorsan bepakoltam a táskámba,mikor az angol füzetemből kicsúszott egy papír. Mi ez??? Jaj,egy levél... Erictől!!!!

WTF???? Ajaj! Rohannom kell,nekem kell előbb beszélnem Miával!


Pont a tanár előtt estem be a terembe,de Eric még nem volt itt,úgyhogy még tudok beszélni Miával. Már egész megnyugodtam,mikor óra felénél kopogtak. Eric dugta be a fejét az ajtón.
-Elnézést,de...-kezdte,én meg félbeszakítottam.
-Kimehetek,mert velem akar beszélni!-jelentkeztem,mire a tanár bólintott. Én meg mielőtt Eric bármit is mondhatott volna,kilöktem és bezártam az ajtót.
-Mit művelsz???-kérdeztem.
-Hoztam virágot Miának!-mutatott fel egy csokor virágot.
Hatalmasat sóhajtottam.
-Eric,figyelj!-kezdtem.-Mia... Mia olyan közel áll ahhoz,hogy összejöjjön valakivel!-léptem közelebb hozzá.
-Úgy érted,hogy...-ejtette el a csokrot.-Nem is akarja,hogy...-megráztam a fejem.
Eric szomorúan lehajtotta a fejét,majd megfordult és arrébb sétált.
-Miért nem mondtad?-kérdezte hirtelen.
-Mert nem akartam összetörni a szíved...-suttogtam.
A srác megfordult és 3 határozott lépéssel elém állt. Aztán közelebb hajolt és megcsókolt! Nem gondolkodtam,mindent kizártam az agyamból,de ez hatalmas hiba volt... Tudjátok,az egész suli ismeri Ericet,mármint Szabó Eriket (!!!) és tudják,hogy a rokonom. Szóval ez... kicsit furcsának tűnt nekik,mikor ott álltunk a folyósó közepén és csókolóztunk... Mert idő közben kicsengettek. Mikor feleszméltem,már igazi közönségünk volt. Még tapsoltak is!!!
-Jól van Anikó!-állt meg mögöttem valaki. Egyből tudtam,ki áll mögöttem. Dominik... -Végre itt ez a sztár és megcsókolod... Boldog vagy???-nevetett.
-Várj!-állt oda Mia.-Eric nem meghalt?
Ajaj! Hatalmas csavar! Itt az egész suli,nem mondhatom el az igazat... Segítség kérően Ericre néztem. Ez nem lehet igaz! Mindig a legrosszabbkor tud megcsókolni???
-Tömeg oszolj!-jött a megmentőm... a matektanárunk. Huh!-Mi folyik itt?
-Semmi érdekes nincs tanárnő-feleltem és utat engedtünk neki. Mivel mindenki elment és nem is érdekelte őket,hogy mi van,Mia felé fordultam.
-Később megmagyarázom!-mondtam,mire a lány bólintott...

De mikor suli után az iskola lépcsőjén ültem,már nem bántam,hogy Eric megcsókolt,mert boldogan néztem,ahogy Benjámin az isi előtt csókkal fogadja Mia barátnőjét...