2011. szeptember 7., szerda

7.fejezet

-Eric!!!-kiabáltam utána,de meg se fordult.-ERIC!!!!!! -kiabáltam még hangosabban.
Semmi reakció. Mire az öltözőjéhez értem,már kulcsra volt zártva. Kopogtam.sőt vertem az ajtót,mikor végre kattant a zár és Tomas Lingmannal,Eric managerével találtam magam szembe.
-Segíthetek?-kérdezte.
-Igen,beszélnem kell Erickel!-lihegtem.
-Pillanat!-mondta és visszament. Hallottam,hogy svédül kérdez valamit,amire Eric válaszolt. Végre kijött Tomas.
-Most nem tud fogadni!-mondta monoton hangon. Na itt,már nagyon dühös voltam. Kirántottam az ajtón és kulcsra zártam az ajtót. Eric a szobájába ült,mikor beléptem egy ideig nem vette észre,mert zenét hallgatott az iPhone-ján. És akkor elkezdett énekelni... Csak hallgattam,ahogy a Break Of Dawn-t énekelte és gondolkodtam. Miért kell neki annyira,hogy megnyerje a dalfesztivált? Hiszen így is nagyon híres,emberek milliói imádják az egész világon...köztük én is. Ekkor Eric zökkentett ki a gondolataimból.
-Mi a fenét keresel itt!?
-Téged,figyelj beszélnünk kell!
-Nem beszélek veled! Tűnj már végre el!-ordította dühösen.
Már a sírás fojtogatott,de nem hagyhattam,hogy így beszéljen velem.
-NEM!-mondtam kicsit határozottabban,mint akartam. Közelebb léptem hozzá,mire felpattant a babzsákfoteljából.
-Ne gyere közelebb!-ordított.
-Nem vagyok fertőző beteg! Nem halsz bele!-mondtam már én is dühösen.
-Őrség!!!!!!!-kiabált Eric.
Most odaléptem pontosan elé. A szemébe néztem és azt mondtam:
-Mondd meg miért? Nem ilyennek ismertelek meg! Én egy kedves,rendes hihetetlenül tehetséges srácot láttam benned,de te mindenképp elakarod érni,hogy mikor valaki a nevedet említi nem a gyönyörű barna szemeidre gondoljak,hanem arra,hogy azzal akartad elhallgattani Lenát,hogy megcsókolod? Mert én tudom,egyből kiszúrtam! Az a német lány totál belédesett! Ez zsarolás,érted?
Dörömböltek az ajtón. Ja,igen biztos az őrség jött értem... És valaki betörte az ajtót. A szoba ajtajában egy hatalmas hústorony állt.
Eric elfordult és elcsukló hangon azt mondta:
-Vigyék ki innen.
A hústorony és apródja felkaptak és kifelé vonszoltak. De kihúztam a kezem és visszafutottam Erichez. Megfordítottam és csak akkor láttam...... Eric sír? Könnycseppek voltak az arcán. Úristen!
De az őrök felkaptak és most hagytam,hogy ki vigyenek....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése